7.fejezet "A készületek"

..egy újabb hét telt el. Sikerült túl tennem magam a dolgokon, most másra kellett koncentrálnom. Utolsó évem fénypontja, a végzősök bálja. Ez egy hagyomány, de ebben az évben újítottak. Kötelező az álarc használata, így valamivel izgalmasabb. Fannyval az elmúlt 3 év bálok egyikén se vettünk részt. Minden lány legnagyobb problémája ilyenkor mit vegyen fel. Mi is ebbe a pánikba estünk. A nagy buli előtt egy héttel elmentünk bevásárolni. Fanny egész évben erre gyűjtött. "Dior" a kedvenc üzletünk, megálltunk a kirakat előtt és csodáltuk a ruhákat.. Nem olcsó játék, de a ruhámat nagyitól kapom karácsonyra. Fanny már az interneten kinézte a neki való estélyit. Csodaszép, talpig érő sötét kék és csillogós.

- Mintha rád öntötték volna - ömlengtem

- Na, azért nem kell túlozni, a hajammal mit kezdjek? - nézett tükörbe

- Vasaljuk ki, elöl pedig süssük be...vagy néhol bele göndörítünk - javasoltam

- Mind egy, ez most nem olyan fontos, neked még nincsen ruhád! átöltözött és neki láttunk a keresésnek.

- Nincs semmi olyan ami tetszene és méretben is jó lenne - sóhajtottam fel, miközben egy undorító fekete rongyot akasztottam vissza a fogasra

- Nézelődjünk még - tette a kezét a vállamra Fanny

Később sem találtam semmit.

- Na jó, inkább menjünk, neked megvan, én majd nézek valahol valamit . indultam a kijárat

- Álljon csak meg kisasszony! - szólított meg a kedves eladó hölgy - Nem talált semmit ami tetszene?felé

- Hát nem igazán.

- Jöjjön velem - húzott magával, egyenesen a raktár felé, majd egy rejtett fiókot kihúzva elővett egy hatalmas dobozt.

- Tessék, ezt nézze meg! - nyomta a kezembe

Mikor kinyitottam, a lélegzetem is elállt. A dobozban egy csodaszép fehér-ezüst estélyi lapult. Nem hétköznapi, hanem különleges volt. Felpróbáltam, mikor kiléptem a fülkéből mindenki tátott szájjal nézett

- Akár egy hercegnő - sikoltozott Fanny

- Jézusom de gyönyörű, de miért pont én? - néztem a tükörbe majd az eladóra

- Mert önhöz illik, nem harsány még is olyan figyelemfelkeltő.

- Köszönöm! Még is mivel hálálhatnám ezt meg?

- A pénzre gondol? Legyen annyi amennyi a másik ruha - mosolygott

Hazavittem ezt a szépséget, leterítettem az ágyra és csodáltam.Mivel álarcos bál, kölcsönkértem Caroline ezüst álarcát. A hajammal bajlódtam sokat, fel s le rakosgattam.

- Ááááh - dobtam le a földre a fésűt - elegem van a hajamból - vágtam magam hasra az ágyon. Elővettem a laptopom és felmentem Facebook-ra. Már minden a bálról szólt, a sok marha feltette a ruhás képeit, pedig a lényeg az lett volna hogy a ruhád ott arasson kisebb nagyobb sikereket. Felidegesített a sok majom ezért ezt is blokkoltam. Ott feküdtem az ágyon és a plafont bámultam, majd rájöttem, cipőm nincsen. Gyorsan végig futottam a szekrényemet - semmi. Caroline-nál is szétnéztem -semmi. 'Mikor kellene akkor nincsen cipőm!' - mérgelődtem magamba. Elindultam a közeli áruházba. Már a bejáratnál jártam mikor megláttam azt a bizonyos jeep-et a bejárat előtt parkolni. 'Persze, a Grimes testvéreknek is ott kell vásárolniuk ahol nekem!' Nem mentem be, kerültem a kínos találkozásokat. Másnap visszamentem és lássatok csodát, amit kinéztem cipőt első próbálásra jó lett. 10 cm-s sarkú ezüst, olyan üvegcipő hatású, első látásra beleszerettem.

Eljött a várva várt nap..