Már 1 hete hogy Eddel járunk, igen Ednek szólítom ,ez olyan aranyos. És ki gondolta volna, Fanny pedig. Johnnal Caroline minden este faggatózik ,mit csináltunk. Tudom hogy mire kíváncsi, és még nem történt meg. Ez egy darabig így is marad, nem mintha nem akarnám, de egyszerűen még nem állok készen. 18 évesen röhej , de ez van. Amióta itthon bejelentettem hogy van barátom, apa többször hív napközben. Komolyan, ennyire félt? Edward nem egy vadállat aki megerőszakolna vagy ilyesmi. Az ősök meghívták vacsorára...félek hogy beégetnek, de meglátjuk mi sül ki belőle."
Délután fél 6, Edward bármikor betoppanhatott. Anya még jobban izgult mint én, kiöltözött, felvette a fehér gyöngysorját, pedig azt csak ilyen neves napokon szokta. Csengettek, anya enyhe inkfartust kapott.
Ő volt az, teljes életnagyságban. Egy puszit nyomtam az arcára, apáék előtt mégsem smárolhattam le.- Kinyitom! - loholtam le a lépcsőn
- Hello mindenkinek! -intett olyan Jedesen
Apa kezet fogott vele, anya megölelgette. Szegény olyan segélykérően nézett rám. Leültünk az asztalhoz, később Caroline is csatlakozott. A vacsora megérkezéséig kínos csend uralkodott, én és Ed szemkontaktussal 'beszélgettünk' , maradt volna ez a csend inkább így!
- Szóval Edward, te énekelgetsz - vágott a csendbe apa, úgy kérdezte mintha nem isme
rné és nem tudná mit is csinál.
- Igen - bólogatott Edward
- Gondolkodtál már a jövődön?
- Ö...hát szeretnék továbbra is énekelni, meg saját tv műsört szeretnénk Johnnal.
- Igen?! - vágott hülye fejet apu
Az 5 perc csendet ismét apa zavarta meg.
- És mi a terved a lányommal? - kanalazta a levest
- Apa! - hunyorítottam
- Terv? Ezt nem értem - mosolygott zavartan Ed
- Hát egy kapcsolatban vannak elvárások, Zoe-tól gondolom te is vársz valamit.
- Ööö...hát hűség,őszinteség . pirult el
- Hűség? Ugye ebbe te is beszállsz? Szexuális téren terveid vannak?
- Jonathan ez nem idevaló - veregette meg a vállát anya
- Persze, én szeretem Zoe-t, soha nem bántanám meg!
- Remélem akkor is ezt mondod mikor sírva jön haza - húzta fel a szemöldökét
- Apa, ennek nincs itt a helye, kérlek! - kérleltem
- Zoe, pont hogy most kell megbeszélnünk, na, védekezésről beszéltetek már?
- Apa! - éreztem ahogy a föld megnyílik alattam.
- Még nem beszéltünk róla Mr Forbes, szóba se került - Ed az órára nézett, mehetnékje volt már nagyon
- Pedig kéne, nem szeretném hogy a lányom egy bébi miatt elrontsa az életét!
- Apa hagyd már abba! - már Caroline-nak is sok volt
- Nem áll szándékomban Mr Forbes, de most nekem mennem kell. Köszönöm a vendéglátást - állt fel Edward
- Isten hozott a családban. gyere máskor is - nevetett apu
Kikísértem Edwardot.
- Úgy sajnálom - hajtottam le a fejem
- Mit?
- Ezt az egészet, nagyon ciki volt, apa soha nem szokott ilyen szúrogatós és kimért lenni.
- Semmi baj, tipikus lányos apuka , bár a módszerei furcsák - mosolygott
- De akkor is, nagyon szégyenlem... - mondtam
- Hagyjuk. Jó Éjszakát. Aludj jól! - majd megcsókolt. Ez valamennyire lenyugtatott. Miután elment beviharoztam az ajtón.
- Köszönöm apa! Nem csoda ha többet nem akar eljönni! - ordítottam
- Csak beszélgettem - lépett elém
- Így? Olyan zavarba hoztad, muszáj volt?
- Az igazi férfi mindig férf.
- Ahhw - dobbantottam, majd a szobámba rohantam.
"Kedves Naplóm,
Apa halálosan leégetett. Ennél cikibb csak az 5.es osztálykirándulásom volt, mikor felborultam kajakkal és elúszott a bikini felsőm. Edward biztos nagyon rosszul érezte magát...nagyon sajnáltam...nem értem mi ütött apába, most komolyan Edward-öt vadállatnak nézi? Aki felcsinál és odébb áll? Hát akkor apa egy mentalista mert én nem ilyennek nézem, és még is csak én ismerem jobban. Köszi Apu!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése