2011. december 15., csütörtök

33.fejezet "Jedward koncert"

"Kedves Naplóm,
Már izgulok nagyon. Elvileg nyolcra jönnek értünk az autó ami egyenesen a koncertre visz. Izgulok, nem is láttam még színpadon élőben. Nem tervezzük a kapcsolatunk nyilvánosságra hozatalát ezért együtt nem mutatkozunk. Mindent megbeszéltünk, a koncert végén gyors puszi majd rohannak fotózkodni, mi addig a kocsiban várunk. Kibírjuk. Most megyek készülődni, este még írok."

Az írást abbahagyva a ruhás szekrényemhez léptem és válogatni kezdtem
- Túl piros, kövérít, túl kék, túlságosan nagy benne a hasam - sóhajtottam mikor az uto
- Kész vagy? - rontott be Fanny. A választ sem várta meg már húzott is maga után - Gyere már az autó itt van! - sürgetettlsó darabot is az ágyra dobtam, ekkor eszembe jutott, attól mert terhes vagyok még lehetek szexi és csinos! Az órára néztem és sietni kezdtem, hiszen jó egy órám volt arra hogy a bálnából csinos és vonzót csináljak. Röpke fél óra alatt sikerült elviselhetővé tettem jelenlegi kinézetem.
- Fanny! Nem olyan könnyű! - rivalltam rá hiszen nehéz volt úgy sietni hogy vigyázzak is.
- Jaj bocsi! - nyomott egy apró puszit a homlokomra.
Mikor odaértünk a lélegzetem is elállt. Hatalmas tömeg állt az aréna előtt pedig még volt egy óra a koncertig. Kígyózó sorok a pénztárnál, sikoltozó lányok, 'JEDWARD' feliratú plakátok, security-k mindenhol. Hátul a kis ajtón mentünk be. Hosszú sötét folyosón keresztül, Fanny-ba kapaszkodtam nehogy elessek.
- Arra tessenek! - mutatott a kis fényfele a 'man in black' -es hapsi.
- Tedd rá! Béna! Mindig mellé dobsz! - szólt valaki. John volt, mi csak mentünk az igen ismerős hang után.
- Helló! - vágta be szokásához híven az ajtót Fanny. Igen a srácok kosaraztak az öltözőjükben.
- Sziasztok! - kiáltott Edward mikor odaugrott. Agyon csókolgatott engem és a hasamat. - Olyan jó hogy itt vagytok! - ölelt meg majd megmarkolta a fenekem. Rég csinált már ilyet, biztos hiányzik neki a szex, de ebben az állapotban képtelenség. Beszélgettünk, megmondtuk nekik ugyan úgy flörtölgessenek a rajongókkal mint ezelőtt, különben feltűnő lesz a dolog.
- Tíz perc kezdésik! - szólt be egy fiatalember az öltözőbe.
- Na hát nekünk mennünk kell! - állt fel John
- Ügyesek legyetek! - húztam vissza Ed-et majd egy csókot nyomtam az ajkára
- Úgy lesz! - nyalta meg a száját majd elindult az örjöngőkhöz.
Már egy ideje ment a koncert, nagyon tetszett ahogy pattogtak, énekeltek. Tehetségük az van.
- Éhes vagyok! - álltam fel - lemegyek a büfébe.
- Most? - hőbörgött a Fanny - veled menjek?
- Nem kell, mindjárt jövök. - toltam arrébb a székem és célba vettem a hot-dogos bódét.
Hosszú sötét folyosó...egy rossz lépés. Térdre ereszkedtem, nagyot estem de nem történt semmi. Felálltam és tovább akartam menni de mellé nyúltam a falnak és egy hatalmasat estem. Le a fal mellé, két dob közé estem. Egy darabig csak lestem magam elé, kegyetlenül fájt od
alent. Nem értettem hiszen nem is ott ütöttem meg. Valami meleg folyt végig a fejemen, odakaptam, lehorzsoltam. Kapkodtam a levegőt, közben tartottam magam ne dűljek el. Egész lényemben reszkettem, a hasam pedig egyre jobban nyilalt majd egy hatalmasat beszú
rt. Azonnal elernyedtem, ott feküdtem a földön, a fájdalom egyre élesebb lett. Segítségért kiabáltam, de senki nem hallott meg. Tudtam hogy valami baj van. Ott feküdtem mikor egy férfi meghallotta a hangomat. Azonnal hívta a mentőt. A fájdalmam elviselhetetlen volt, soha életemben nem éreztem még olyat. Nem sokkal később Fanny is megjelent..- Zoe, ne aggódj, nem lesz semmi baj! - szorítottam a kezét közben potyogtak a könnyeim.
- Fanny a babám! - fújtattam
- Nincs semmi baja, hidd el! - nyomott egy puszit izzadt homlokomra majd betoltak a mentőautóba.
Lélegeztetőt raktak rám és kaptam fájdalom csillapítót de az nem használt semmit.
- Hölgyem, maga szülni fog! - mondta az orvos de már nem figyeltem rá. A fájdalom iszonyatos volt, mintha kést forgattak volna bennem.
Az utolsó emlékem az hogy Fanny megfogta a kezem és sírt....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése