39.fejezet "Az én barátnőm!"

...reggel csodás és nyugtató volt újra az Ő karjában ébredni. Gyengéd puszikat nyomott az orromra.

- Ezt nem lett volna szabad! - sóhajtottam

- Arra vannak a szabályok hogy megszegjük őket - mosolygott

- Igen, de ez akk... - a mutató ujját a számra tette és megcsókolt. Olyan érzéki volt de csengettek.

- Ne! Ne menj! - húzott vissza az ágyra

- Ed, muszáj. Mi van ha fontos? - megcsókoltam, felvettem egy köntöst és a harmadik csengetésre ajtót nyitottam.

- Tiffany?! - mondtam mikor bevágódott az ajtón

- Igen. Siess. Öltözz ma van a műsorunk és már csak te rád vár mindenki! - rángatott

- Már dél van? - kerekedett a szemem

- Délután kettő! Zoe haladj kérlek! És egy pasi van az ágyadban? - nézett rám - Semmi baj - nevetett - Csak siess!

- Oké, oké. Adj öt percet! - berohantam a szobába és öltözni kezdtem

- Elmész? - ölelt át hátulról Edward

- Maradnék még, de fellépésem lesz. - kapkodtam magamra a holmikat

- Hol? Mi? Nem értem! - nevetett

- Ma este, nyolckor a színházban! - hadartam. Adtam neki egy gyors csókot és már ott se voltam.

Egész nap próbáltunk, oda-vissza az egészet. Majd eljött az idő. Magunkra öltöttük a puccos, csillogó ruhákat majd színpadra léptünk. Jól sikeredett. Tapsvihar zárta a produkciónkat. Az öltözőbe érve rögtön megváltam az általam alakított karakter ruhájától. Felvettem a hétköznapi ruhám és elindultam kifelé de előtte beugrottam a srác társaimhoz.

- Gratulálok mindenkinek! Ügyesek voltatok! - köszöntem be az öltözőjükbe

- Hé, Zoe! - szólt Lionel, akit amúgy sem kedvelek - Nem jössz el velünk megünnepelni a sikerünket? Hallottam keményen tudod nyomni! - nevetett

- Nem. Ma nem - mondtam gúnyosan

- Nem? Biztos más nyom ma téged! - poénkodott

- Buzi! - vágtam oda neki de elkapta a karom és visszarántott

- Megmutassam mennyire vagyok buzi? - kezdte el csókolgatni a hátam. Próbáltam szabadulni de szorított. Az fájt a legjobban hogy a többiek csak nevettek rajtam.

- Na gyere babám! - tolt az iroda felé

- Engedd el! - lépett be Edward

- Mert mi lesz, te is 'lebuzizol' ? - kacagott, közben szorította a karom.

- Engedd el! - emelete meg a hangját Ed. Sosem láttam még olyan mérgesnek

- Nézd csak milyen jó melle van a csajodnak! - röhögött majd Lionel majd benyúlt a pólóm alá. Nem várt reakcióként Edward nekirohant. Betörte az orrát.

- Senki nem nyúlhat rajtam kívül a barátnőmhöz! Érted? - mondta majd egy utolsót belerúgott az amúgy is földön fekvőbe...